Stressz, szorongás és megküzdés

A kiszámíthatatlanság és a véres harcokról beszámoló híradások rengeteg emberben okoztak szorongást.

Ez persze teljesen érthető és fontos is beszélnünk róla, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy bár az a bizonytalanságból eredő stressz, amivel mostanában kell megküzdenünk, nem mindennapi, maga a krónikus stressz és annak mellékhatásai, mint például a szorongás, nem most váltak népbetegséggé, így mindenképpen fontos foglalkoznunk vele ugyanúgy most, mint békeidőben. Napjainkra ráadásul olyan méreteket öltött, hogy a WHO a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tekint rá.
Mivel a stressz, mint fogalom, rendesen beépült a köztudatba és szinte kizárólag negatívan használjuk, az emberek többsége még mindig azt hiszi, hogy van stresszes, meg stressz- mentes élet, pedig ez nem igaz. A titok a stressz kezelésében és nem a megszüntetésében rejlik. Ahhoz azonban, hogy megértsük működését, fontos tisztáznunk, hogy mi is az a stressz pontosan és mit értünk kezelés alatt.

A stresszről röviden

A stressz kifejezés, a latin strictus szóból származik, melynek jelentése: szoros és alapvetően igénybevételt jelent. A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúly-állapotából és alkalmazkodásra kényszeríti. Ez nem feltétlenül ártalmas (stressz nélkül például könnyen enerváltak lehetünk) csak meg kell különböztetni jó- és rosszfajta igénybevételt.
A jó erősít, a helyzet pedig megoldható és leküzdhető, például a sportolók által közvetlenül a verseny előtt tapasztalt stressz, vagy egy támadás, ahol segít minket abban, hogy felülkerekedjünk támadónkon vagy elfussunk előle. A rossz stressz ártalmas, kellemetlen és a helyzetünket intenzíven fenyegetőnek, befolyásolhatatlannak érezzük. Utóbbit, ha túlzásba visszük, könnyen megbetegíthet minket, éppen ezért érdemes nagyon odafigyelni ebben is az egyensúly megtartására.

Működése

A stresszt kiváltó tényezők vagy körülmények neve: stresszor. Ennek észlelésekor a szervezet riadót fúj: elkezd felkészülni a támadásra vagy a védekezésre.
A szervezet mozgósítja az erőforrásait, hogy megszüntesse ezeket a kiváltó tényezőket: többféle stresszhormon is termelődik a testben, például adrenalin, noradrenalin és kortizol. Ezek a hormonok mozgósítják a szervezetben található erőforrásokat, így gyorsul a szívverésünk, emelkedik a vérnyomásunk és a testben raktározott cukor- és zsírtartalékok felszabadulnak, hogy az izmok, az agy, a szív és a vészhelyzet elhárításában közreműködő összes többi szervünk fel tudja használni energiaként.
A stresszt kiváltó tényező azonban nem mindig olyan konkrét, kézzelfogható ok, mint egy támadás, így nem is mindig tudjuk egyből megoldani a helyzetet. Ebben az esetben a készültség állandósul, az állandó feszültség pedig számos betegség kialakulásához vezethet.

Stresszt kiváltó tényezők lehetnek (és néhány lehetséges példa):

• Tömegeket érintő stresszorok (természeti katasztrófák, háborúk – ilyen a mostani helyzet is)
• Belső konfliktusok (szerelmi bánat)
• Kihívások, próbatételek (államvizsga, verseny)
• Traumatikus, sokkoló események (közeli családtag halála, a munkahely hirtelen elvesztése)

A tartós stressz pszichés következményei lehetnek:

• Állandó tépelődés és aggodalom minden elvégzendő feladat miatt
• Döntéshozatali nehézségek
• Agresszivitás
• Depresszió
• Irracionális félelem
• Szenvedélybetegségekre való fokozott hajlam

Ha nem hallgatunk testünk figyelmeztető jeleire, nem pihenünk és nem nyugszunk meg, a krónikus stressz rengeteg betegség kialakulásához vezethet:

• Fejfájás
• Fülzúgás
• Szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, szívinfarktus
• Cukorbetegség
• Hányinger és gyomorpanaszok, hasmenés, székrekedés
• Gyakori vizelési inger
• Hát- és ízületi fájdalmak
  
  Miután látjuk, hogy a tartós stressz mennyi veszélyt rejthet, ha gyanítjuk már egy ideje, hogy mi is érintettek vagyunk, ne habozzunk változtatni!
  Természetesen egy hónapok, esetleg évek óta fennálló feszültségállapotot és annak következményeit napok alatt csökkenteni vagy megszüntetni nem lehet, éppen ezért fontos, hogy időben cselekedjünk! Ha pedig a már jelentkező testi tüneteinket vissza szeretnénk fordítani, jó időben felismerni az állapotot és elkezdeni foglalkozni vele, életmódot váltani, esetleg szakértő segítségét kérni.

Álljon itt most néhány tipp, amivel a mindennapokban csökkenthetjük stressz-szintünket és szorongásunkat:

• Próbáljunk néha, akárcsak 10 percre is lelassulni nap közben. Sokszor az is elég, ha sétálunk egy kicsit a friss levegőn, veszünk pár mély lélegzetet - ez segít lecsendesíteni a gondolatainkat és kiszakadni a mókuskerékből.
• Végezzünk stresszoldó légzéstechnikákat, meditációt, esetleg autogén tréninget, melyek hatékonyan csökkentik a szorongást és javítják a közérzetet.
• Töltsünk több időt a természetben. Korábban már írtunk is a természet bizonyítottan gyógyító és szorongáscsökkentő hatásáról. Legyünk sokat a friss levegőn, a szabadban, hogy mi is felszabaduljunk a vállunkra, mellkasunkra ülő feszültség alól.
• Iktassunk be rendszeres testmozgásokat. A testmozgás a stresszes életmód egyik leghatékonyabb ellenszere. Ilyenkor számos olyan biológiai folyamat indul be a szervezetünkben, amelyeknek meghatározó szerepük van a jó közérzet kialakításában. Már egy könnyed séta is alkalmas a stressz feloldására, segíti a felesleges energiák levezetését és a mindennapi gondoktól való elszakadást, a különféle mozgásformák - például meditációval, imával egybekötve, bizonyítottan hatásosak a szorongás leküzdésében.
• Olyan emberekkel vegyük magunkat körül, akik feltöltenek, akik szeretnek. Közeli barátainkkal vagy családunkkal töltött idő, egy jó beszélgetés egy üveg minőségi bor mellett nagyban segítheti a stresszoldást és aggodalmaink másokkal való megosztása felszabadító érzés lehet.
• Találjunk olyan cselekvést vagy hobbit, ami feltölt, amit csak azért csinálunk, mert jó érzés. Rendben van, ha állítunk magunk elé kihívásokat, de ügyeljünk arra, hogy ne rakjunk magunkra még több feszültséget, hanem ki tudjunk kapcsolódni és vissza tudjuk tölteni a „tankunkat”, hogy legyen energiánk a hétköznapokban. Nem kell kifejezetten aktív kikapcsolódásnak lennie. Lehet ez egy forró fürdő, egy jó könyv vagy film, esetleg kedvenc zenéink hallgatása, bármi, ami jól esik a testünknek és lelkünknek egyaránt.
• Alakítsunk ki esti rutint. Próbáljunk meg minden este ugyanabban az időben lefeküdni, hogy testünk és elménk egy kiszámítható esti rutinhoz szokjon hozzá, így könnyebben elalhatunk. Ágyba bújás előtt próbáljuk kiűzni a fejünkből a napi stresszt: szánjunk időt a lecsendesedésre, olvasásra. Kapcsoljuk ki a tévét, mobiltelefont és a laptopot, mert ezek használata stimuláló hatású, és megnehezíti az elalvást.
• Kövessünk egy kiegyensúlyozott, változatos, egészséges étrendet, lehetőség szerint sok friss zöldséggel és gyümölccsel, fogyasszunk elegendő folyadékot és táplálék-kiegészítőkkel, vitaminokkal támogassuk szervezetünket a stresszcsökkentésben. Ez azért fontos, mivel a megemelkedett stressz-szint maga után vonhat egy vitamin- és nyomelemhiányos állapotot, amelyet szintén kezelni kell. Hatékony stressz elleni vitaminok a B-komplex (B1, B2, B5, B6, B9, B12), a C- és D-vitaminok. Nyomelemek közül a magnézium, a kalcium és a cink bevitelére kell különösen figyelni a stresszesebb időszakokban. A webshopban nálunk is megtalálhatod ezeket, illetve találhatsz kifejezetten erre a célra kifejlesztett étrend-kiegészítőket is. Például egy kapszulát, mely a STRESS-CONTROL® névre hallgat és növényi kivonatokat, magnéziumot és B-vitaminokat tartalmaz. Ne habozz, nézz körül és találd meg a neked leginkább megfelelő segítséget!

Ha olvasnál is a témában, ajánlunk (többek közt) két könyvet, melyek segíthetnek a stressz legyőzésének rögös útján.

1. John Teasdale, Mark Williams, Zindel Segal - Tudatos jelenlét a gyakorlatban Itt kapható. -->
2. Szondy Máté - Tudatos változtatás (Hogyan formáljuk át önmagunkat és szokásainkat a mindfulness segítségével? Itt kapható. -->

Ezek kézzelfogható segítséget nyújtanak, akár egy tanfolyam: megérthetjük általuk működésünket és megmutatják, hogyan változtassunk!

Talán ezek a dolgok egy ekkora feszültséget okozó helyzetben tarthatatlannak tűnnek és talán azt gondolod, hogy is tudnál a hétköznapi dolgaiddal foglalkozni, hobbit keresni, elmerülni egy jó könyvben, egy kád vízben vagy beszélgetni a barátaiddal, amikor nem messze tőlünk háború van, ám a mentális épségünkről való gondoskodás az ilyen helyzetekben még fontosabb, mint valaha volt! Fontos, hogy összefogjunk, segítsünk, ahol tudunk, de kétségbeesve, szorongva nem csak a munkánkat nem tudjuk végezni, de ugyanúgy segíteni sem tudunk majd érdemben. Ha pedig gyermeket nevelünk, annál is inkább kell, hogy amennyire csak lehet, megőrizzük hidegvérünket és ne sodorjon el a pánik, mert a kicsik érzik, és átveszik minden rezgésünket, érteni viszont nem érthetik még, mi történik körülöttünk.

Ha úgy érzed, hogy szeretnél segítséget kapni aktuálisan a világban zajló események miatt vagy általában ezen az úton, bátran keress fel szakembert is! Fontos, hogy tegyünk magunkért a mindennapokban, ne csak akkor, amikor már testi tüneteink vannak (akkor viszont mindenképp!) hisz láthatjuk a világ most zajló eseményeiből is, hogy ezek a dolgok kiszámíthatatlanul jönnek és nem tudunk hatással lenni rájuk. Arra azonban hatással lehetünk, hogy hogyan reagálunk rájuk, hogyan kezeljük a feszültséget, hogy vannak -e technikáink, melyek megnyugtatnak, amiket ilyenkor segítségül hívhatunk. Ha eddig nem volt a stresszcsökkentés fókuszban, ideje lépni! Ne feledd, soha nincs késő változtatni, bármikor dönthetünk úgy, hogy megérdemeljük az odafigyelést, a törődést magunktól magunknak. Mert megérdemeljük és az, hogy jól legyünk nem csak miattunk fontos, hanem a környezetünk, gyermekeink és a segítségünkre szoruló embertársaink miatt egyaránt!