Új: 10 ezer forint felett ingyenes átvétel Budapest belvárosában.

Cím a „személyes átvétel" bejelölésekor megjelenik, de el is küldjük mailben.

Kérdésed, kérésed van? Hívj bátran! +36-30/098-0140
Ügyfélszolgálat H-Cs: 09-16-ig; P: 09-14-ig. Sz-V: zárva.
Ha éppen nem tudjuk felvenni, visszahívunk.

Probiotikumok - rostok

Egészségvédő baktériumok: hogyan védenek a probiotikumok?

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az emésztőrendszerünkben élő jótékony (probiotikus) baktériumtörzsek alapvetően meghatározzák az egészségünket. Ha kevés van belőlük, vagy egyes törzsekből hiányt szenvedünk, súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ezért kell gondoskodni a probiotikus baktériumok pótlásáról, és mennyiségük megfelelő szinten tartásáról, amit legegyszerűbben a probiotikumok segítségével oldhatunk meg.


 

Mik is azok a probiotikumok? Sokan teszik fel a kérdést, aminek megválaszolásához először azt kell tisztáznunk, hogy milyen értelem használható a görög pro bios (magyarul „az életért”) kifejezésből eredeztethető probiotikum szó.
Egyrészt probiotikumoknak nevezik a probiotikus baktériumokat, másrészt ugyanígy hívják azokat a táplálékkiegészítőket, amelyekben ezek a mikroorganizmusok megtalálhatók. Ez némi zavart okozhat, ezért ebben a cikkben külön is jelezni fogjuk, amikor a probiotikum szót a készítményekre használjuk.

Jótékony probiotikus baktériumok

Amikor a baktériumokról hallunk, általában rögtön valamilyen betegség jut az eszünkbe. Ez teljesen normális reakció, hiszen való igaz: a baktériumok jelentős része – főleg, ha túlszaporodnak – károsan befolyásolja szervezetünk működését.
Léteznek azonban jótékony baktériumok is, ezek közül különösen fontosak a bélrendszerben, és ezen belül elsősorban a vastagbélben élő probiotikus törzsek, a probiotikumok.

A bélflóra egyensúlya

A bélflóra rendkívül bonyolult életközösség, kutatások szerint körülbelül 400 baktériumtörzs, és összesen 100 billió mikroorganizmus alkotja. Súlya elérheti a 2 kilogrammot, a benne található gének száma pedig százszorosa az emberének. A bélflóra akkor működik megfelelően, ha egyensúlyban van, ami azt jelenti, hogy a probiotikus baktériumok aránya legalább 50-60 százalék. Egyes tudományos értekezések azonban ennél is nagyobb mennyiségét tartják szükségesnek ahhoz, hogy a szervezetünk valóban megfelelően működhessen.
Nem véletlenül, hiszen a probiotikus baktériumok számos élettani folyamatban vesznek részt:

  • K2-vitamint állítanak elő.
  • B12-vitamint állítanak elő.
  • Közreműködnek a B7-vitamin termelődésében.
  • Hozzájárulnak a bélnyálkahártyát védő vajsav előállításához.
  • Természetes antibiotikumokat és gyulladásgátló anyagokat termelnek.
  • Részt vesznek a szénhidrátokat és zsírokat lebontó emésztőenzimek termelésében.
  • Elősegítik a tápanyagok felszívódását.
  • Lebontják az ember számára emészthetetlen rostokat.
  • Fokozzák a kalcium, a vas és a magnézium felszívódását.
  • Immunanyagokat állítanak elő.

Probiotikumok és az immunrendszer

Az immunsejtek mintegy 70 százaléka a bélrendszerben található, és a probiotikus baktériumok immunanyagokat is termelnek, ezért a bélflóra állapota közvetlenül kihat az immunrendszer működésére. Ha a bélrendszerben lecsökken a probiotikus baktériumok mennyisége és változatossága, azaz felborul a bélflóra egyensúlya – ennek kiváltó oka lehet többek között az antibiotikum kúra, bélbetegségek, jelentős és rendszeres alkoholfogyasztás, emésztőrendszeri műtétek, rostokban szegény táplálkozás –, testünk védekezőképessége leromlik: erőtlennek érezzük magunkat, könnyebben elkapjuk a fertőzéseket, lassabban lábalunk ki a betegségekből.
És ez még nem minden: a probiotikumok szó szerint fizikailag akadályozzák az immunrendszert gyengítő, és méreganyagokat termelő, patogén (káros) baktériumok megtapadását a bélfalon. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a probiotikus baktériumok „megszállják” a nyálkahártyát, ezért a patogén baktériumok nem jutnak elegendő táplálékhoz, így elszaporodni sem tudnak. Ezen kívül az anyagcseréje során, olyan anyagok is képződnek, amelyek rontják a káros mikroorganzimusok túlélési esélyét.

Betegségek és probiotikus baktériumok

Eleinte csupán a már említett enyhébb panaszok (gyengeség, rossz közérzet, elesettség, esetleg depresszió, emésztési zavarok) utalnak arra, hogy hiányt szenvedünk probiotikus baktériumokból. Érdemes ezeket komolyan venni, hiszen a mennyiségének csökkenésével az állapotunk is egyre romlik. Egyre kínzóbbá válnak a rossz anyagcsere miatti tünetek, bőrproblémák (pattanások, ekcéma) jelentkeznek, sőt, krónikus, elsősorban gyulladásos bélbetegségek is kialakulhatnak.
A Yale Egyetem a Harvard Egyetemmel közösen, több alkalommal hívott össze szakmai megbeszéléseket, amelyeken más kutatókkal együttműködve, javaslatokat fogalmaztak meg a klinikai használatához.
A legújabb ajánlás szerint a jótékony baktériumokat a következő betegségek kezelésére tartják alkalmasnak:

  • gyermekkori hasmenés,
  • antibiotikumok okozta hasmenés,
  • Clostridium difficile miatt kialakuló hasmenés,
  • gyulladásos bélbetegségek (IBD),
  • fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa),
  • pouchitis,
  • nekrotizáló enterokolitisz (a bél belső felszínének sérülése),
  • Crohn-betegség,
  • irritábilis bél szindróma (IBS),
  • immungyengeség,
  • tehéntej allergia miatt kialakuló atópiás ekcéma,
  • sugárzás okozta entretitisz (vékonybélgyulladás)
  • bakteriális hüvelyi fertőzés,
  • hüvelygyulladás (Vaginitis),
  • májeredetű agyműködészavar,
  • zsírmáj (nem alkohol hatására kialakuló),
  • zsírmáj gyerekeknél,
  • alkohol hatására kialakuló májbetegség.

Szintén hozzájárulhatnak a puffadás, a rossz emésztés (diszpepszia), a metabolikus szindróma (többféle anyagcserezavar összessége), a depresszió, a szorongás, a lupus és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) kezeléséhez, illetve megszüntetéséhez. Elősegíthetik a fogyást, csökkenthetik a stroke, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Probiotikus baktériumok pótlása

Minden ember bélflórája egyedi, tulajdonképpen olyan, mint az ujjlenyomat. Ugyanakkor bizonyos probiotikus baktériumtörzsek, így egyes Bifidobacteriumok, Lactbacillusok, Streptococcusok, valamennyiünkben megtalálhatók. Éppen ezért, a bélflóra egyensúlyának helyreállításához, illetve megőrzéséhez, érdemes ezeket a baktériumokat nagyobb mennyiségbe bevinni a szervezetünkbe. Az élelmiszerek közül az erjesztett tejtermékekkel (legjobb a bolgár joghurt), a savanyú káposztával, a kovászos uborkával vagy akár a japán miso levessel pótolhatjuk a hiány egy részét, azonban igazán jó eredményt a minőségi táplálékkiegészítőkkel (probiotikumok) érhetünk el: ezek ideális mennyiségben és összetételben tartalmazzák a legfontosabb probiotikus törzseket, nincsen mellékhatásuk, nem okoznak például puffadást, és laktózérzékenység esetében sem kell lemondani róluk.